géprizs – rice of the machines

szmájli

metaverset eresztesz
metametabőlére
szuicid disznófalka
sajátmaga böllére
télre érik meg a hús
fehér havon szebb a vér
biztonságos a város
de menjünk messzebb azér
kibasznak és behányunk
bebaszik még néhányunk
nem steril a halálunk
rozsdafény a kaszánkon
van az mikor a szavak
kiszaladnak a szánkón

addig verjük a fejünk
míg tényleg faszok leszünk
becsillan a habsisak
valahogy az az érzésem, hogy a nekem tetsző csajok mind olyan hogyismondjam... hapsisak.