külreál
jólesik. sokmáshogy kezdődhetne
vers. zúgjon csak tapló fikázás
ahogy kibontja már sokszor gombóccá
gyűrt rezdüléseit. szemetéből
túrja ki amit nemrég átcsócsáltan
odadobni kellett. köpül kövül
kövesedik és újra. vannak csikkszagú
kukacsendek és ünneplő dohok.
vannak mert néha épp nem. akkor
a másik vanása van éppen. a nincs
meg sosincs mert olyan nincs hogy
köszörül torkot csorbát élet
fogad újra és meg soha többet addict
szöszöl kasul szíjasodik
parázsroszog jégkásaroskad de addig
mehet csak amin túl akarna. nem mintha
jutna csak tudna. ennyi a ballépő
és most akarommondani
belreál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése